Aranyosmóric, szász evangélikus templomerőd. Miski fotó |
Aranyosmóric, szász evangélikus templomerőd. Miski fotó |
Aranyosmóricról visszamentem Szentmátéra, ahonnan Mezőveresegyházán és Kékesen át a mezőségi tóláncolat északi végénél fekvő Cegére értem. A volt Wass-kúriát keresve végigautóztam a falut, egyszer talán meg is pillantottam egy laposabb dombháton, de aztán, tekintettel a késő délutánba hajló időpontra, keresgélés közben úgy döntöttem, továbbsietek a Mezőség nyugati szélén fekvő Székre (1910: 3163 magyar, 494 román, 16 német, 44 egyéb - főleg cigányok). Cegéről északi irányba haladva magam mögött hagytam Vasasszentivánt és Ördöngösfüzest, s már látszottak
Aranyosmóric, szász templomerőd. Miski fotó |
A légvonalban hat kilométerre, nyugatra eső, a hajdani Kolozs vármegye kolozsvári járásában fekvő Bonchidát (1910: 1243 román, 1066 magyar, 32 német, 4 szlovák, 1 szerb, 11 egyéb) 22 kilométeres kerülőúton értem el. A Kis-Szamos melletti település messze földön híres épülete a
Aranyosmóric, a toronyalja bolthálózata. Miski fotó |
Szék, református templomerőd. Miski fotó |
Bonchida központját észak felé elhagyva áthaladtam a Kis-Szamos hídján, ami után kevéssel az általam használt 161-es mellékút becsatlakozott a Kolozsvárt Déssel összekötő 1C (E576) jelű főútba. A délelőtt folyamán már jártam ennek az útnak az északi szakaszán, amikor Désből Némára igyekeztem. Most a Szamos-híd utáni kereszteződésnél északra fordulva, három kilométerrel feljebb betértem egy piszkosul rossz minőségű úttal (109B) megvert nyugati völgybe, ahol Szamosjenő, Lózsárd, Móró, Esztény, Magyarszarvaskend, és a régi kis református templomú Alsótők után következő Felsőtők mellett éjszakai parkolóhelyet találtam a kocsinak (meg magamnak). A keskeny országutat kísérő bokorsor mögül ráláttam a Felsőtők déli szélén álló, tőlem legfeljebb harminc méterre lévő házakra. A máig emlékezetes nagy meglepetés, illetve ijedtség
Szék, református templomerőd. Miski fotó |
Szék, világháborús emlékmű. Miski fotó |
Aznap 336 kilométernyi utat tettem meg.
Szék, világháborús emléktábla. Miski fotó |
Székely Himnusz:
"Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Ameddig élünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Keserves múltunk évezredes balsors,
Tatár, török dúlt, labanc rabigált!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,
Bonchida, Bánffy-kastély. Miski fotó |
Jussunk e honban, székely magyar földön, Szabad hazában éljünk boldogan.
Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át.
Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,
Székely nemzeted Kárpát-bérceken.
Ős szabadságát elveszti Segesvár,
Madéfalvára fájón kell tekints.
Földed dús kincsét népek élik s dúlják,
Fiadnak sokszor még kenyere sincs.
Már másfél ezer év óta Csaba népe,
Sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,
Nem értett egyet otthon sem soha.
Bonchida, Bánffy-kastély. Miski fotó |
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"
"Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, istenünk!
Ameddig élünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Bonchida, Bánffy-kastély. Miski fotó |
Tatár, török dúlt, labanc rabigált!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át.
Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,
Székely nemzeted Kárpát-bérceken.
Ős szabadságát elveszti Segesvár,
Madéfalvára fájón kell tekints.
Földed dús kincsét népek élik s dúlják,
Bonchida, Bánffy-kastély. Miski fotó |
Már másfél ezer év óta Csaba népe,
Sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,
Nem értett egyet otthon sem soha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"
"Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Bonchida, Bánffy-kastély. Miski fotó |
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"
Az Erdély-Siebenbürgen-Ardeal blog a soron következő bejegyzéssel folytatódik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése