2016. július 23. szombat (tizenkettedik nap/második rész) folytatás

Bágy, református templom. Miski fotó

Recsenyédről tovább haladva északi irányba, egy kilométer után máris lefordultam balra, a magasban fekvő Bágy (1910: 561 magyar) felé, ahol a szabad ég alatt egy szerényebb kategóriába tartozó, betonba foglalt márványtáblát találtam. 
A hajdani várából vajmi csekély nyomokat őrző bágyi magaslatról visszaereszkedve a Nagy-Küküllő (itt még csak patak) völgyében futó, 131-es jelű országútra, máris Homoródszentmártonban (1910: 889 magyar) találtam magam. Itt már egy komolyabb kültéri háborús emlékmű várt rám a Román Viktor nevét viselő általános iskola előtt. Jelzem, gőzöm sincs, ki volt Román Viktor. A régi, valószínűleg az 1920-as évekből való betonemlékmű tetején széttárt szárnyú turul ült, az alatta lévő, kétfelől hosszúkás ágyúlöveggel közrefogott mezőt egy babérkoszorúféleség és egy rohamsisak

Bágy, világháborús emlékmű. Miski fotó

féldomborműve töltötte ki. Ez alatt következett a hősi neveket soroló fehér márványtábla, amelybe még egy lehorgasztott fejű, a testtartásából következően szomorú nőalak reliefje is belefért. 
A falu központjában kétfelé ágazó út bal oldali, északnyugatra tartó ágán hamarosan Kénosba (1910: 342 magyar) jutottam, ahol szorosan az unitárius templom fala mellé helyezték a háborús emlékműként szolgáló szürke betonobeliszket.
Hasonlót találtam a Kénos utáni mellékvölgyben talált Telekfalván (1910: 340 magyar) is, csak itt a központban álló református templom szentélye mellé helyezték az obeliszket. 
A mellékvölgyből visszatértem a 131-es jelzésű országútra, amelyen Patakfalva és Árvátfalva érintésével Felsőboldogfalvára (1910: 440 magyar, 1 német) értem. 

Homoródszentmárton, háborús emlékmű. Miski fotó

Itt az országút - s egyben főutca -  melletti, léckerítéssel körülhatárolt kis parkban leltem rá a főutca felé eső oldalán az első, a református templom felé néző hátoldalán a második világháború elesett katonáinak névsorát feltüntető emlékműre. 
Az innen három kilométerrel északabbra található Székelyudvarhelyen (1910: 9888 magyar, 212 német, 115 román, 5 szlovák, 1 szerb, 23 egyéb; vallási megoszlás: 5729 római katolikus, 3000 református, 640 unitárius, 356 evangélikus, 256 izraelita, 164 görög katolikus, 93 görögkeleti, 6 egyéb) első dolgom egy benzinkút felkeresése volt, ahol 155 lejért 32 liter naftát csurgattam a tankba. Ezután bekanyarodtam a hosszúkás főtérre, amelynek északi végét a római katolikus, déli végét a református templom zárja, és leparkoltam az autót. Miután a kocsinak a református templom közelében találtam szabad helyet,

Homoródszentmárton, emlékmű. Miski fotó

egy percen belül   már fotózhattam is a néhány lépésre álló Vasszékelyt, vagyis az itteni világháborús emlékművet. Az emlékmű egy hármas lépcsősorra helyezett, nagyjából kocka formájú, vörös márványburkolatú talapzatból, és a talapzat tetején a csövénél megmarkolt puskáját ütésre emelő honvéd életnagyságú fémszobrából állt. A két világháború elesett honvédjeinek névsora a talapzat oldalaiba süllyesztett fekete márványtáblákon olvashatók. A talapzat homlokzati részére egy nagyobb méretű fémtáblát helyeztek, amelynek szövege: "Gyopárt a Hargitáról hozzatok, a székely hősök halhatatlanok." Az emlékmű (ami valójában másolat, mivel az eredeti Vasszékelyt a románok korábban lebontatták) fényképezését követően a kompozíciónak helyet adó Márton Áron térről átsétáltam a rengeteg színes virágtól pompázó, szökőkutas főtérre, ahol a fotómasinát újból megdolgoztattam. Lekaptam vele a tér középpontjára állított turulos obeliszket, a távolabbi római katolikus és a közeli református templomot, nemkülönben a látványos, klasszicista stílusú városházát.
Székelyudvarhelyt, a székelység anyavárosát, erdélyi fővárosát nyugati irányba indulva hagytam el, aztán négy kilométerrel odébb

Kénos, első világháborús emlékmű. Miski fotó

befutottam Farcádra (1910: 521 magyar). A református templom kőkerítésébe tagozódó kis emlékmű megörökítését követően haladtam tovább, s most az innen nyugatra eső kis völgyben szerénykedő Sükő (1910: 268 magyar) következett. Az ilyen kicsi faluhoz mérten igen tisztességes kinézetű, régi emlékművet az 1983-ban épült új református templom előtti szűk kertben állították fel. Új templomra azért volt szükség, mert a régi épület kétharmada egy földrengésben összeomlott, a még egyedüliként álló harangtorony pedig csúnyán megdőlt az előtte elhúzó földutca felé. Nem vagyok híve a leromlott állapotú, régi épületek nyakló nélküli lebontásának, eltüntetésének, ám ezúttal talán kivételt kellene tenni. Vagy, ami még jobb ötlet,
megbízhatóan stabilizálni kellene (ami megterhelő anyagi kiadással járhat),

Kénos, világháborús emlékmű. Miski fotó

mert ha egyszer az a sükői ferde torony végleg kibillen az egyensúlyából, zuhanása közben alighanem eléri a keskeny kis utca túloldalán sorakozó házakat, és akkor bizony kő kövön nem marad. Az igaz, hogy a hajmeresztően megdőlt harangtorony hálás fotótémát szolgáltatott, de azért irigyeltem a környéken lakók erős idegzetét. 
A nagy kerülővel (Farcád, Hodgya, Bikafalva, Bögöz, Béta) elért szomszédos, délre eső völgyben fekvő Székelydobó (1910: 773 magyar) a vele csaknem egybeépült Vágással (1910: 606 magyar) közösen állított, modern emlékműve a dobói római katolikus templom előtt látható. 
A Székelydobót rejtő mellékvölgyből visszatérve a Székelyudvarhely és Székelykeresztúr közötti, 137-es jelzésű főúton fekvő Bögözre, két kilométert visszaautóztam Székelyudvarhely irányába, ott délnek fordulva átkeltem a füzesekkel kísért Nagy-Küküllő hídján, aminek a túloldali hídfője már Ocfalva (1910: 244 magyar) területére esett. A település dombjára épült református templom előtti erős és magas terméskő mellvéden meglepően takaros kőemlékművet találtam. Ez tulajdonképpen két részből áll, a mellvéd tetején a világháborús hősök kopjafákkal közrefogott, reliefes kőtáblája látható, rajta a harcokban elesett katonák nevével. Egy méterrel hátrébb már ott a

Telekfalva, református templom. Miski fotó

templomot övező léckerítés, ami a háborús emlékmű vonalában megszakad, hogy helyet biztosítson annak a szintén terméskőből rakott nagyobb falszakasznak, amelynek a közepén a színezett koronás magyar címer látható, s alatta a Szózatból vett "Hazádnak rendületlenül légy híve, ó magyar!" idézet olvasható, a mondat alatt az 1941-es évszámmal. 
Nem kellett sokat utaznom, mindössze másfél kilométert, hogy a délre fekvő Miklósfalvára (1910: 285 magyar) érjek. A református templom falánál álló régi obeliszken, a hősök névsora alatt, egy archaikusra sikeredett felirat olvasható: "Ti a világháború hősi halottai emléketek örökké való Miklósfalván 1924." 

Székely Himnusz:

"Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla

Telekfalva, református templom és emlékmű. Miski fotó

Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Ameddig élünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Keserves múltunk évezredes balsors,
Tatár, török dúlt, labanc rabigált!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át.
Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,

Telekfalva, háborús emlékmű. Miski fotó

 
Székely nemzeted Kárpát-bérceken.
Ős szabadságát elveszti Segesvár,
Madéfalvára fájón kell tekints.
Földed dús kincsét népek élik s dúlják,
Fiadnak sokszor még kenyere sincs.
Már másfél ezer év óta Csaba népe,
Sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,
Nem értett egyet otthon sem soha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"

"Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.

Felsőboldogfalva, világháborús emlékmű. Miski fotó

Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Ameddig élünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Keserves múltunk évezredes balsors,
Tatár, török dúlt, labanc rabigált!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át.
Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,

Felsőboldogfalva, háborús emlékmű. Miski fotó

Székely nemzeted Kárpát-bérceken.
Ős szabadságát elveszti Segesvár,
Madéfalvára fájón kell tekints.
Földed dús kincsét népek élik s dúlják,
Fiadnak sokszor még kenyere sincs.
Már másfél ezer év óta Csaba népe,
Sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,
Nem értett egyet otthon sem soha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"

"Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,

Székelyudvarhely, főtér. Miski fotó

Ne hagyd elveszni, Erdélyt, Istenünk!
Ameddig élünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Keserves múltunk évezredes balsors,
Tatár, török dúlt, labanc rabigált!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át.
Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,
Székely nemzeted Kárpát-bérceken.

Székelyudvarhely, főtér és városháza. Miski fotó

Ős szabadságát elveszti Segesvár,
Madéfalvára fájón kell tekints.
Földed dús kincsét népek élik s dúlják,
Fiadnak sokszor még kenyere sincs.
Már másfél ezer év óta Csaba népe,
Sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,
Nem értett egyet otthon sem soha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"

"Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.

Székelyudvarhely, főtér. Miski fotó

Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen! 
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Ameddig élünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Keserves múltunk évezredes balsors,
Tatár, török dúlt, labanc rabigált!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!

Székelyudvarhely, városháza és református templom. Miski fotó

Jussunk e honban, székely magyar földön, 
Szabad hazában éljünk boldogan.
Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át.
Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,
Székely nemzeted Kárpát-bérceken.
Ős szabadságát elveszti Segesvár,
Madéfalvára fájón kell tekints.
Földed dús kincsét népek élik s dúlják,
Fiadnak sokszor még kenyere sincs.
Már másfél ezer év óta Csaba népe,
Sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,
Nem értett egyet otthon sem soha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén

Székelyudvarhely, Vasszékely. Miski fotó

Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"

"Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Ameddig élünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Keserves múltunk évezredes balsors,
Tatár, török dúlt, labanc rabigált!

Székelyudvarhely, világháborús emlékmű. Miski fotó

 
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át.
Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,
Székely nemzeted Kárpát-bérceken.
Ős szabadságát elveszti Segesvár,
Madéfalvára fájón kell tekints.
Földed dús kincsét népek élik s dúlják,

Székelyudvarhely, Vasszékely. Miski fotó

Fiadnak sokszor még kenyere sincs.
Már másfél ezer év óta Csaba népe,
Sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,
Nem értett egyet otthon sem soha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"

"Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Ameddig élünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.

Székelyudvarhely, Vasszékely háborús emlékmű. Miski fotó

        Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján, 
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Keserves múltunk évezredes balsors,
Tatár, török dúlt, labanc rabigált!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át.
Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,
Székely nemzeted Kárpát-bérceken.
Ős szabadságát elveszti Segesvár,
Madéfalvára fájón kell tekints.

Székelyudvarhely, háborús emléktábla. Miski fotó

 
Földed dús kincsét népek élik s dúlják,
Fiadnak sokszor még kenyere sincs.
Már másfél ezer év óta Csaba népe,
Sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,
Nem értett egyet otthon sem soha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"

"Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.

Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Ameddig élünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.

Farcád, világháborús emlékmű. Miski fotó

Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Keserves múltunk évezredes balsors,
Tatár, török dúlt, labanc rabigált!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át.
Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,
Székely nemzeted Kárpát-bérceken.
Ős szabadságát elveszti Segesvár,

Sükő, a régi református templom tornya. Miski fotó

Madéfalvára fájón kell tekints.
Földed dús kincsét népek élik s dúlják,
Fiadnak sokszor még kenyere sincs.
Már másfél ezer év óta Csaba népe,
Sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,
Nem értett egyet otthon sem soha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"

"Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen!

Sükő, a régi református templom tornya. Miski fotó

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Ameddig élünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Keserves múltunk évezredes balsors,
Tatár, török dúlt, labanc rabigált!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.

Sükő, világháborús emlékmű. Miski fotó

Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át.
Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,
Székely nemzeted Kárpát-bérceken.
Ős szabadságát elveszti Segesvár,
Madéfalvára fájón kell tekints.
Földed dús kincsét népek élik s dúlják,
Fiadnak sokszor még kenyere sincs.
Már másfél ezer év óta Csaba népe,
Sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Külső ellenség, jaj, de gyakra tépte,
Nem értett egyet otthon sem soha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"

"Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.

Székelydobó, háborús emlékmű. Miski fotó

Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Ameddig élünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Keserves múltunk évezredes balsors,
Tatár, török dúlt, labanc rabigált!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át.

Ocfalva, világháborús emlékmű. Miski fotó

Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,
Székely nemzeted Kárpát-bérceken.
Ős szabadságát elveszti Segesvár,
Madéfalvára fájón kell tekints.
Földed dús kincsét népek élik s dúlják,
Fiadnak sokszor még kenyere sincs.
Már másfél ezer év óta Csaba népe,
Sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,
Nem értett egyet otthon sem soha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"

"Ki tudja merre, merre visz a végzet,

Ocfalva, világháborús emlékmű. Miski fotó

Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Ameddig élünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Keserves múltunk évezredes balsors,
Tatár, török dúlt, labanc rabigált!
Jussunk e honban, székely magyar földön,

Szabad hazában éljünk boldogan.
Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,

Miklósfalva, háborús emlékmű. Miski fotó

Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át.
Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,
Székely nemzeted Kárpát-bérceken.
Ős szabadságát elveszti Segesvár,
Madéfalvára fájón kell tekints.
Földed dús kincsét népek élik s dúlják,
Fiadnak sokszor még kenyere sincs.
Már másfél ezer év óta Csaba népe,
Sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,
Nem értett egyet otthon sem soha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"

"Ki tudja merre, merre visz a végzet,

Miklósfalva, első világháborús emlékmű. Miski fotó

Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"


Az Erdély-Siebenbürgen-Ardeal blog a soron következő bejegyzéssel folytatódik!