Mese, szász erődtemplom. Miski fotó |
Utam következő, tervezett állomása a nem éppen a szomszédban, hanem a 45 kilométer távolságban fekvő Alsórákos volt. Útban a jelzett település felé, Kőhalom benzinkútjánál megálltam, ahol 31 liter naftát vételeztem, amiért cserébe 153 lejt hagytam a kasszánál. Teli tanknál valahogy mindjárt megnő az ember önbizalma, úgyhogy ezzel a 153 lejért vásárolt önbizalommal fordultam le Kőhalom alatt a 13-as főútról (E60), és
Mese, szász erődtemplom. Miski fotó |
Alsórákos, Bethlen-kastély és református templom. Miski fotó |
Alsórákos, Bethlen-kastély. Miski fotó |
A település egyetlen nyitva tartó kis vegyesboltjában vettem magamnak reggelire némi friss pékárut, meg még valami édes nassolni valót. A pult mögötti egyik polcot rogyásig rakták ismert, márkás külföldi szeszes italokkal. Ezek láttán rákérdeztem a fiatal eladónőnél, véletlenül nem tartanak igazi román pálinkát, cujkát? Vinnék belőle egy üveggel anyámnak, csak úgy, stílszerű szuvenírként. Sajnos nincs ilyen termékük, efféle alkoholt legfeljebb magánháznál, vagy szeszfőzdében vehetek - jött az őszintén sajnálkozó válasz. Na, akkor a cujka kilőve - gondoltam -, mivel mégsem kopogtathatok be találomra a házaknál, hogy van-e kamrában egy palack ilyenjük?
Krizba, magyar evangélikus templom. Miski fotó |
Visszapattanva a kocsiba, a Persányi-hegységet deréktájon átszelő 13-as úton úton indultam tovább, érintettem a híres Bogáti-erdőt, aztán Földvár előtt jobbra letértem a Krizbára (1910: 1211 magyar, 680 román, 6 német) vezető útra. Krizba méretes magyar evangélikus temploma messziről fehérlik a Barcaság lapályán, ennek köszönhetően lehetetlen eltéveszteni az irányt. A települést ma is zömmel magyarok lakják, s a házak méretéből ítélve jó anyagi körülmények közt élnek. Az általános jómódhoz képest az evangélikus templom előkertjében egy meglehetősen szerény emlékmű tiszteleg a magyar katonahősök előtt. Az alacsony vaskerítéssel védett, embernél magasabb kopjafa felállítási költsége aligha terhelte meg az egyház vagy az adományozók pénztárcáját.
Krizba, magyar evangélikus templom. Miski fotó |
Miután Höltövény érintésével visszajutottam a Segesvárt és Brassót összekötő 13-as főútra, máris északnak fordultam, és Szászmagyarósnál rátértem az Olt folyásával párhuzamosan haladó 131-es mellékútra. Öt kilométerrel odébb feltűntek Apáca (1910: 1561 magyar, 354 román, 11 német, 4 egyéb)
Krizba, magyar evangélikus templom. Miski fotó |
Barcaújfalu, magyar evangélikus templom. Miski fotó |
Barcaújfalu, magyar evangélikus templom. Miski fotó |
Apáca, magyar evangélikus templom. Miski fotó |
Apáca, Feketevár romjai. Miski fotó |
Olaszteleknél letértem a 131-es útról, és egy aszfaltozott mellékúton a két kilométerre eső Bardocra (1910: 883 magyar, 7 német, 2 román) értem. Bardocon ugyan nem találkoztam világháborús emlékművel, viszont néhány percet rászántam a kedves kis református templom megörökítésére.
Az innen északra, csekély egy kilométerre található Erdőfüle (1910: 1228 magyar, 2 román,
Felsőrákos, unitárius templom. Miski fotó |
Felsőrákos, világháborús emlékmű. Miski fotó |
A faluból visszataláltam a korábban elhagyott 131-es útra, amelyen most Vargyas (1910: 1782 magyar, 7 román, 4 német) következett. A Dániel-kastélyról és fafaragóiról nevezetes falut az 1980-as években többször felkerestem. Az íróasztalomtól két méterre elhelyezett, nagyméretű korondi padlóvázába állítva, nemzetiszínű szalaggal felpántlikázva ma is megvan az a kopjafás mintázattal megfaragott túrabot, amit 1983-ban, rendelésre, kizárólag nekem készített az öreg Sütő Béla bácsi.
Barót, római katolikus erődtemplom. Miski fotó |
Barót, római katolikus templom és emléktáblák. Miski fotó |
Bár a 2016-os ott jártam alkalmával a település főutcáján elhajtottam a nagy kanyarban álló unitárius templomig, s ránéztem a faragómesterek házaira is, most inkább a templomtól száz méterrel visszafelé található első világháborús emlékmű érdekelt. Ez annak idején (a szocializmus idején) nem volt szem előtt, tehát valami jó helyre elrejtve, biztonságban várhatta a nyugalmasabb idők eljövetelét. Első pillantásra látszik rajta, hogy régi darab. A közelében felállított második világháborús emlékoszlop a Kelet-Európán végigsöprő rendszerváltás után készülhetett. Az első
Barót, főtér és református templom. Miski fotó |
Vargyasi jelenésem végeztével visszamentem a háromszéki Barótra, ahonnét ezúttal kelet felé vettem az irányt. A megint udvarhelyi területen található Bibarcfalván (1910: 883 magyar) a református templom kertjének a főutca felé néző részén összpontosulnak az emlékművek, merthogy mindjárt három is van egymás mellett. A mind közül legnagyobb, középső emlékmű az első világháborúban elesett székely hősök tiszteletére készült. Maga az emlékmű elfogadható, átlagos kinézetű, de kár volt elcsúfítani a kétfelől fekvő gipsz
Olasztelek, első világháborús emlékmű. Miski fotó |
oroszlánnal.
Székely Himnusz:
"Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborírja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Ameddig álünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen sorsunk jó vagy mostoha.
Olasztelek, első világháborús emlékmű. Miski fotó |
Tatár, török dúlt, labanc rabigált!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át.
Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,
Székely nemzeted Kárpát-bérceken.
Ős szabadságát elveszti Segesvár,
Madéfalvára fájón kell tekints.
Földed dús kincsét népek élik s dúlják,
Fiadnak sokszor még kenyere sincs.
Már másfél ezer év óta Csaba népe,
Sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,
Bardoc, református templom. Miski fotó |
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"
"Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Ameddig élünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Erdőfüle, református templom. Miski fotó |
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Keserves múltunk évezredes balsors,
Tatár, török dúlt, labanc rabigált!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk e honban, székely, magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át.
Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,
Székely nemzeted Kárpát-bérceken.
Ős szabadságát elveszti Segesvár,
Erdőfüle, templom és világháborús emlékmű. Miski fotó |
Földed dús kincsét népek élik s dúlják,
Fiadnak sokszor még kenyere sincs.
Már másfél ezer év óta Csaba népe,
Sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,
Nem értett egyet otthon sem soha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"
"Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Erdőfüle, világháborús emlékmű. Miski fotó |
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Ameddig élünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Keserves múltunk évezredes balsors,
Tatár, török dúlt, labanc rabigált!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át.
Székelyszáldobos, református templomkert. Miski fotó |
Székely nemzeted Kárpát-bérceken.
Ős szabadságát elveszti Segesvár,
Madéfalvára fájón kell tekints.Földed dús kincsét népek élik s dúlják,
Fiadnak sokszor még kenyere sincs.
Már másfél ezer év óta Csaba népe,
Sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,
Nem értett egyet otthon sem soha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"
"Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Székelyszáldobos, világháborús emlékmű. Miski fotó |
Csaba királyfi csillag ösvényen!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Ameddig élünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Keserves múltunk évezredes balsors,
Tatár, török dúlt, labanc rabigált!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Vargyas, világháborús emlékművek. Miski fotó |
Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,
Székely nemzeted Kárpát-bérceken.
Ős szabadságát elveszti Segesvár,
Madéfalvára fájón kell tekints.
Földed dús kincsét népek élik s dúlják,
Fiadnak sokszor még kenyere sincs.
Már másfél ezer év óta Csaba népe,
Sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,
Nem értett egyet otthon sem soha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"
"Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Vargyas, első világháborús emlékmű. Miski fotó |
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Ameddig élünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Keserves múltunk évezredes balsors,
Tatár, török dúlt, labanc rabigált!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Vargyas, első világháborús emlékmű. Miski fotó |
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át.
Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,
Székely nemzeted Kárpát-bérceken.
Ős szabadságát elveszti Segesvár,
Madéfalvára fájón kell tekints.
Földed dús kincsét népek élik s dúlják,
Fiadnak sokszor még kenyere sincs.
Már másfél ezer év óta Csaba népe,
Sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,
Nem értett egyet otthon sem soha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén
Bibarcfalva, református templom. Miski fotó |
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"
"Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Ameddig élünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Keserves múltunk évezredes balsors,
Bibarcfalva, református templom és emlékművek. Miski fotó |
Tatár, török dúlt, labanc rabigált!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.
Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át.
Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,
Székely nemzeted Kárpát-bérceken.
Ős szabadságát elveszti Segesvár,
Madéfalvára fájón kell tekints.
Földed dús kincsét népek élik s dúlják,
Bibarcfalva, első világháborús emlékmű. Miski fotó |
Fiadnak sokszor még kenyere sincs."
Az Erdély-Siebenbürgen-Ardeal blog a soron következő bejegyzéssel folytatódik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése